2016. január 25., hétfő

Én még sosem

Kemény Zsófi : Én még sosem

2014
Tilos az Á Könyvek
320 oldal
tini regény



Teljesen vegyek érzelmeim vannak a könyvvel kapcsolatban.
Először is, engem beszippantott, folyton olvasni akartam, és így hamar végeztem is vele. Szerintem ez egy jó pont (+1 smiley).

Másodszor: igenis beszélnek így a mai tinik (sajnos). Azt nem mondom, hogy engem nem idegesített a "retek" vagy a "fless" kifejezés, de menjetek be egy gimibe, és meglátjátok, hogy a kis hipszter lelkek igenis így beszélnek, szóval szerintem hiteles. (+1 smiley)

Harmadszor viszont, engem is zavart ez a rengeteg káromkodás. Párbeszédben mindenhol oké volt, belső monológban viszont nem! Én is káromkodok hangosan, ha valami van, de amikor töröm a fejem valamin, nem mondom magamnak, hogy a faszomat, basszameg... (-1 smiley)
Negyedszer, Eszter. Én is Eszter vagyok (+ 1 smiley, dehogyis csak vicceltem :D). Eszter egy nagyon tipikus 17 éves tinédzser. Szörnyen fárasztóak és idegesítőek a gondolatai, és a cívódásai önmagával, és én ennyi idősen pontosan ilyen voltam. Elment mellettem a folyosón a srác, aki tetszett, akkor jujj, rám nézett-e, ha igen, mennyi ideig, jól néztem-e ki abban a pillanatban, vajon utánam fordult-e, stb, stb. Ha nem is mindenki, de szerintem a legtöbb lány átesik ezen a korszakon.
Ötödször, Ágó. Még itt megemlíteném, hogy Tomára nem fogok külön kitérni. Szerintem az ő karaktere hiteles, viszont annyira nem különleges, hogy szót ejtsünk róla. Ágóról viszont mindenképp beszélni kell. Sok értékelésben olvastam, hogy ő milyen izgi karakter, meg hogy odáig vannak érte. Nekem ő egy kézzel foghatatlan ufó volt. Félig-meddig olyan volt, mint a Gossip Girl-ből Chuck, aki szintén egy hihetetlen karakter, de legalább gazdag amerikai, akiről azért mégiscsak könnyebben hiszünk el dolgokat. Ágóról ugyanezeket nehezebben. (- 1 smiley) Nekem a legnagyobb bajom vele mégis az volt, hogy a szókincse se a valódi személyiségéhez, se a megjátszotthoz nem illett. Most nem tudok szó szerint idézni, de "tali", "szupcsi"... csupa olyan dolog, ami miatt én végig melegnek hittem. És még most sem vagyok meggyőzve az ellenkezőjéről. 

Hatodszor: Slam poetry. Nekem nagyon tetszett, hogy belekerült a könyvbe ez a szál, szerintem Zsófi nagyon jó slammer, én imádom a stílusát, a szóvirágait. (+ 1 smiley)


Összegezve tehát az Én még sosem egy szórakoztató könyv, ami képes teljesen lekötni az olvasó figyelmét, és elérni azt, hogy ne szívesen tegye le. Szerintem tanulságos is a történet, és van benne érezhető személyiségfejlődés. Első próbálkozásnak tehát egyáltalán nem rossz ez a regény, és én biztos vagyok benne, hogy a következő még jobb lesz, és 10 év múlva pedig már olyan regényekkel fog előrukkolni az írónő, ami fényévekkel meghaladja majd a tinikönyveket (amikkel egyébként nincsen semmi gondom). 

Nektek ajánlom:

  • tiniknek
  • a tini irodalom szerelmeseinek
  • akik szerették a Gossip Girlt 
  • akik kíváncsiak rá, milyen egy elsőkönyves írónő első könyve
  • akiket érdekel a slam poetry
  • akik látták már valaha Kemény Zsófit slammelni

"Az őrlődés örök. Örök-lődik, hiába fáj. 
Viszont el lehet kapni, mikor éppen apáról fiúra száll. 
Ne kelljek. Ne kelljek senkinek, ez nem az a játék. 
Neked meg főleg ne, 
hogy ne fájjon, mert nem veled játszom, 
illetve igen, de csak játszom veled. 
Hiába, hogy te ezt nem kedveled. 
Elvesztem és élveztem. 
Élvezem, hogy elveszem. 
Aljas vagyok mindenképp, 
a fejemben összemosódott Instagram-pepita minden kép. 
Ne akard, hogy kell nekem! 
Akarj lenni, de nem velem!"

Alapvetően 6 smiley-t adtam volna a könyvnek, de a kritikámban fellelhető zárójeles smiley-k alapján jár +1, így lesz a 7 smiley.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése